2009. január 16., péntek

KaNGaR-semita-asszír történelem

video

A betűzött videó a Csillagösvényen II. DVD -ből való, aminek címe: "A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve". Nem konkrétan történelmi eseményekről szól, de így legalább az írással együtt egységet alkothat. (megj.: Bár sokszor van leírva a semita kifejezés, nem azonosak a zsidósággal. A sémiták összelnevezése úgy tudom nyelvükkel van összefüggésben. (majd pontosítok))

A sumerek (káldokként is ismertek voltak) a Kárpát medencéből származnak és ők voltak az első ismert nép a folyamközben, azaz Mezopotámiában. A káld-sumérok magukat "KaNGaR" -nak (a "K" valójában bizonytalan köhögős hang, tahát "H" is lehetne: HuNGaR) nevezték magukat. Kb. Kr. e. 5500 körül kezdődött a káld-sumér civilizáció kora, amelyből később, a rézkor végére 3 népcsoport összeolvadásából magaskultúra jött létre. Központja Gilgames városa Uruk volt. Városállamok jöttek létre, közös vallási központtal Nipurral. Eleinte szakrális, papkirálysági intézmények voltak a városállamokban, mely később kettévált királyi és vallási vezetéssé. Kb. Kr. e. 2350-2200 -ig következett az Akkád kor, mert korábban semita népek vándoroltak be Kánaán földjére, ahol résztvettek a gazdasági életben, de később politikai szerepük túlzottan megnőtt (Ismerős? Még nem? Majd meglátjátok, hogy kik fognak a fejünkre nőni!).

Ekkor került hatalomra I. Sargon, amikoris megaKKaDt a fejlődés, mert a káld-sumér népességet megtizedelve lemészárolta. Aki tudott, menekült. Ennek a Zargos hegységből lezúduló szkítafajú gutik (gójok) vetettek véget 150 évvel később, bár az akkádok továbbra is jelen voltak. Gudea korában viszzaállították a régi hagyományokat és virágozhatott a kereskedelem, a művészet és a tudomány.

A gutik III. Ur -i dinasztiája 100 évig állt fenn, mindaddig, amíg az amorita semita törzsek megjelennek. A semita elamiták bevándorlásával kezdődött meg az Iszin-Larsza időszak, amely két városállam vetekedéséről szólt a káld-sumérok kárára. Időközben Északon az asszírok kezdtek szerveződni Kr. e. 1850 után.

A dinasztia bukása után alakult meg Babilon, a semita amoriták térhódítása okán, melynek legismertebb királya Hammurabi volt. Ez alatt a még ottmaradt káld-sumér nép uzsorakölcsönök miatt szolga lett saját hazájában. E kor jellemzője a kegyetlenség és a sémi-akkád nyelv hivatalossá tétele. Hammurabi halála után a kassiták uralkodtak Babilonban, akiknek szkíta tárgyi emlékei mellett a sumir-káld ékírást használták Kr. e. 1161 -ig.

Eközben a semita amoriták semmit sem fejlődtek, az állandó harcok miatt.

Kr. e. 1380 -tól az asszírok függetlenné váltak és terjeszkedésük során Babilont is elfoglalták.A még mindig itt élő megmaradt káld-sumér lakosságot egymással vetekedve írtották és űzték el. 200 év elteltével a közép-asszír kor végét a nomád arameus törzsek terjeszkedése okozta. 100 év csend után erősödtek meg újra az asszírok, amikor megtámadta Urartut és háromévi ostrom után elfoglalta Arpad városát. A trónbitorló Tiglitpilesar tetteivel dicsekedett: "hegyeket emeltettem emberfejekből". Leigázták az arameusokat, elfoglalták az Eufrátesz völgyét, Dél-Mezopotámiát, és az iráni fennsíkot, amely helyeken az asszírok kegyetlenül írtották a lakosságot. Aki tudott, menekült a világ négy égtája felé.

II. Sargon asszír király (Kr. e. 721-705) , a zsidók első babiloni deportálásáról híresült el. Az asszírok terjeszkedése elősegítette az ékírás általánossá válását. Idővel Birodalommá fúvódtak fel, amely nem bírta a népek ellenállását és a médek támadásától összeomlott.

Kr. e. 612 -ben a médek és a szkíták legyűrték az asszír birodalmat és létrejött a Káldeus Birodalom. A Káldeusok a sumér hagyományokat visszaállítva virágzott. Az ekkor élt II. Nabukodonozor uralkodásához fűződik a zsidóság II. Babiloni fogsága. A tudós rabbik ekkor tanulták el a káldeus tudományt, ekkor építették be a zsidó szent iratokba a káld-sumér mítoszokat. Ezen időszak alatt kovácsolódott a zsidóság néppé. Kr. e. 539 -ben a perzsák meghódították Káldeust.


Írásomat "nagyon tömörítve" a "Magyarságtudományi Tanulmányok" című könyvből Marton Veronika "A Kálid-Sumér nép története" című írásából foglaltam össze


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése