2009. február 7., szombat

Szent Erzsébet küldetése



Erzsébet a világegyház legnagyobb női szentje.
Itt megtalálható rövidebben is: Szent Erzsébet

Heisterbachi Caesarius nyugat európai szerzetes idézete Szent Erzsébet életrajzából: „A tiszteletreméltó és isten előtt oly kedves Erzsébet, előkelő nemzetségből származott és a világ ködében úgy ragyogott fel, mint a hajnalcsillag. Erzsébet azon szentek közé tartozik, akiknek a sugárzása nem csökken és fénye mindenkor minden emberének világít.”

Ha II. András két kézzel osztotta szét a magyar királyi kincstárat, vagyont, akkor mégis miből tellett rá 30 éven keresztül? Észre kell venni, hogy a magyarság nem akkor lesz igazán gazdag, ha anyagiakban gondolkozik és gyarapítja azt, hanem akkor, ha azt megosztja másokkal, önzetlenül adakozik és lelki gazdagságát erénnyé emeli. Ez esetben értetlenkedésnek helye nincs. Az újszövetségben erény az önzetlen adakozás. Ezt csak az nem fogja megérteni, aki az ószövetséget bújja nap mint nap, ott ugyanis ilyesmi nem szerepel. Szomorú és elkeserítő, hogy a pápaság nem vesz példát a magyarságról és nem Jézusra alapoz.

A korabeli középkori források így szólnak: „ a hatalmáról, gazdagságáról híres magyarország királya, András király a bőkezű adakozó, túlárad benne a jóság a szeretet, az adakozókedv”. A magyar király sosem aggódik a magyar kincstár kiürülésétől, ugyanis az ő hatalmas kincstára elsősorban lelki gazdagságából való. Így tehát hallatlanul népszerű, jóságos, békességszerető, nyájas természetű ember hírében állott. Az egész világ kereste az ő kegyét.

Ezért felmerülhet az a kérdés, hogy II. András miért adta Erzsébetet hozzá egy huszadrangú őrgróf fiához? A háttérben az állt, hogy volt egy megállapodás a német fejedelmek közt, miszerint amenyibben a német-római császár meghal, akkor ez a fiú lesz a trónörökös, akit Thüringiai Lajosnak neveztek.

A Képes Krónika koronázási képén koronázás közben megjelenik egy női alak, akit Szent Erzsébettel azonosítanak. Azért ennyire egyértelmű a képen, mert II. András koronázása közben úgy elkerekedik szeme, mintha szellemet látna. Tudniillik II. Andrást 1205 -ben koronázzák meg, Erzsébet pedig csak 1207 -ben születik meg. Ez a jelenet utalás lehet a jóslatra is, melyet az Erdélyből származó Klingsor mágus olvasott ki a csillagokból.

A Thüringiai Hermann őrgróf szervezett egy ünnepséget a Wartburg -i várba, melynek keretében ki akarta deríteni, hogy melyik Szent Grál történet van közelebb az igazsághoz, melyet egy bíróságnak kellett eldöntenie. Ennek a bíróságnak elnökségéhez nem a francia királyt, vagy az angol uralkodót kérte fel (ahol jelenleg a Szent Grál hagyomány dívik), hanem a magyar királyt, II. Andrást. Bár II. András megtiszteltetésnek vette a felkérést, de fontosabb ügyekre hivatkozva inkább az erdélyi mágus Klingsort ajánlotta, aki ajánlása szerint ugyanazt el tudja mondani, amit ő mondana. Így Klingsor mágust várták Eisenach -ba, ahol a mágus megjelenését akkor ugyanúgy képzelték el, mint ahogy ma is elképzelnénk, de ő egyszerű emberként jelent meg. Ennek megfelelően észre sem vették megérkezését és csak a kocsmában szegeződött rá mindenkinek a tekintete 1 óra múlva. Klingsor mágust ennek megfelelően felkérték mindenféle blődségre, még a csillagokból való jóslásra is, melybe végül beleegyezett.

Jóslata így szólt: „Magyarország felett éppen most kelt fel egy csillag. Az én uramnak, a magyarok királyának ezen az éjszakán lánya fog születni. Ez a lány Erzsébet nevet fog kapni. Ez a lány egykoron majd a ti uratoknak fiának felesége lesz és fénye, ragyogása az egész világot be fogja tölteni.” Csodát vártak, de senki sem hitt neki.

Hermann őrgróf viszont azonnal követet küldött lóhalálában, hogy érdeklődjön, valóban lány született -e, akit valóban Erzsébetnek neveztek -e el. A követ lóhalálában sietett vissza, hogy megerősítse a jóslatot. Hermann pedig visszaküldte a követet lóhalálában, hogy ugyan már hadd kérje meg a lány kezét fia számára.

Akkor, régen, nem úgy mint most, szokás volt még Mátyás király idejében is, hogy a magyar király asztala minden időben nyitva volt a szegények és a koldusok előtt. Tudni kell, hogy magyarországon a koldusok nem társadalmi szintű szegények voltak, hanem önként vállalták az anyagi javadalmakról való lemondást. A régi koldusok hallatlan bölcsességet birtokoltak. (koldus – káldeus, de erről most nem írok, Szántai úgyis részletezi)

A hagyomány szerint télen Erzsébet a kis köténykéjébe gyűjtötte a királyi asztal maradékait és vitte le az udvarba a szegényeknek. Ezt II. András észrevette és megkérdezte tőle: „Erzsébet lányom hová mész és mit viszel?” A köténykéjében eredetileg kenyér volt. Régen a kenyeret és a búzamagot életnek is nevezték, tehát köténykéjében életet vitt magával. De maga a kérdést is lehet máshogy értelmezni: „Erzsébet lányom hová fogsz eljutni az életben, milyen képességet viszel magaddal, milyen tehetséged van ahhoz, és hová mész az emberiség lakta földön szolgálni, mit viszel oda a bajba jutott emberiségnek?” Erzsébet belenéz az élettel teli köténykéjébe, de akkor már hatalmas friss piros rózsákat látott. Majd így válaszolt: „Imhol atyám rózsákat viszek”. Belenéz a kebelébe (lelkébe) és mint szép rózsavirág az ő lelke.

A 7 éves Erzsébet 13 szekér kinccsel a háta mögött megy Thüringia tartományába, ahol se azelőtt, se azután annyi kincset sose láttak. Ennek megfelelően a nyugat európai múzeumokban található 10. és 15 sz. közötti kiállított, vagy raktározott kincseknek a 90% -a magyarországról származik. Ezen bőkezű adományok nélkül európa nem tartana ott, ahol most van. Ugyanis európára akkor jellemző volt a 3-4 évenkénti éhségjárvány és a 7-10 évenkénti pestis, lepra, kolera járvány. Még jó, hogy nem tőlük tanultuk el a mit és a hogyant, különben tényleg kihalt volna a magyarság. Tudniillik magyarországon ilyesmi nem fordult elő.

Amikor lepakolták a kincseket került elő 2 ezüstkád, melyről az ott lakók el sem tudták képzelni, hogy mi a csudára való. A döbbenet elkerülhetetlen: nem ismerték a tisztálkodást. E tény megtalálható a bajor iskolai tankönyvekben is.

Mielőtt még a templomba belépett volna, megcsókolta a küszöbét, ajtaját, falát, annak oszlopait, hogy csókjával a szeretet lehelletét lehellje bele a templomba. Szent Erzsébet nem akárhogy imátkozik. Erzsébet imátkozását is megcsodálták, de annak mássága miatt ódzkodtak tőle, megvetették és gyűlölték érte. Napkeletkor kelet felé vágtázó fehér ló hátán, napnyugtakor nyugat felé vágtázó fehér ló hátán imátkozott. II. Andrástól kapott lovaitól (24) sosem akart megszabadulni. Imádta a lovait és szeretett lovagolni, melyet férfiakat megszégyenítő ügyességgel művelt. Erzsébet fehér ló szőréből szőtt ruhát viselt haláláig, csakúgy mint Kunigunda, ami miatt hülye módón azkétának festik le őt.

Aug. 15 -én, azaz Nagyboldogasszony ünnepén, Szűz Mária mennybemenetelének ünnepén, a Szent Korona felajánlásának ünnepén, Szent István halálának ünnepén, a mise kellős közepén, miután a pap átlényegült állapotban a felkelő nap fényében mutatja be az áldozatot a felemelt kehellyel és ostyával, a 10-12 éves Erzsébet elindul az oltár felé, leveszi a fejéről a koronát, majd letérdel az oltár elé és ráteszi az oltárra a koronát. Abban a pillanatban felpattan az anyós, odarohan az oltárhoz, hajánál fogva ragadja meg, rántja el onnan a királylányt és üvöltözni kezd: „Mit akar maga? Azt akarja, hogy olyanok legyünk, mint maga? Hogy úgy imátkozzunk, úgy éljünk, úgy beszéljünk, és olyanok legyenek a szokásaink mint magának?” Látszik, hogy a kis Erzsébetnek más fogalmai vannak a kereszténységről, mint a judeo-krisztián felnőtteknek.

Erzsébet a kereszténységet nem tanulta, hanem eleve így született. Azt a képességet, amelyet nem lehet megtanulni, táltosi képességnek nevezik. Jézus tanítása szerint az igazi szeretet az, ha azokat tanítjuk meg a szeretetre, akik gyűlölnek. Erzsébetet ekkor pedig bizony gyűlölték. Gyűlölték magyarsága, honvágya, szokásai, mássága miatt. Kiváltkép az anyós. Az anyósok anyósa, az „ősanyós”.
Konrád, Thüringiai Lajos testvére, elmegy a német választófejedelem gyűlésére, ahol a császár elnököl, ahol jelen vannak a fejedelmek mellett a püspökök is, felszólal és önmagából kifordulva kezd el üvöltözni: „Erzsébet ha tehetné, akkor az egész birodalmat szétosztaná a szegények közt!!” Erzsébet ekkor még csak 10 éves.
Magyarságát sose tagadta meg, imátkozása során magyarország felé fordult. Mindig is honvágya volt. Magyarságát környezete segítségével tudta megtartani, ugyanis kultúrát és műveltséget vitt ki magával (egyszerű dolgokra gondoljunk elsősorban pl.: fürdés, öltözködés, kanál, villa használata stb.).

Ehhez kapcsolódó téma a gyógyító tevékenysége. Szent Erzsébetnek sikerült az, ami kortársának Szent Ferencnek nem: a pestis és lepra terjedésének megállítása. A leprás betegség elviselhetetlen rothadó bűzzel járt, ami miatt az egészséges emberek kiközösítették a betegeket, mert az rendkívül fertőző betegség. Erzsébet a legkezelhetetlenebb betegeket vette magához, és úgy gyógyította meg őket, hogy kitisztította a sebeiket, majd megcsókolta azokat. Szeretettel minden baj és betegség megakadályozható.

Történt egyszer, hogy Erzsébet kiválasztotta a legrosszabb leprást és felvitte a várba, ahol az anyós (!), Zsófia majdnem elájult, aki úgy érezte, hogy akkor eljött az ő ideje, ugyanis Erzsébet fertőző férfi (!) beteget vitt fel a hitvesi szobába, s fektette be a hitvesi ágyba. Anyósa, Zsófia pedig már az erkélynél üvöltözött érkező fiának, hogy Erzsébet egy férfival van együtt a hitvesi ágyban. Thüringiai Lajos pedig lélekszakadva rohant a szobához, ahol kardját kirántotta, tettrekészen berúgta az ajtót, elhúzta a függönyt, hogy lásson, majd magasba emelte a kardját, de az kiesett a kezéből, térdre rogyott és megszólalt: „Édes feleségem, ilyen vendéget máskor is fektess a hitvesi ágyba!” Ugyanis ott a megfeszített megváltó feküdt a hitvesi ágyban rózsák közt. Ezt a jelenetet a kassai Szent Erzsébet templom egyik szárnyas oltár képén is megörökítették.

2 megjegyzés:

  1. Szia, Péter!

    Örömmel fedeztem fel köznaplódat, és hogy Te is fehérvári vagy. Én is nagyon szívesen hallgatom Szántai Lajost, Molnár V. Józsefet, Pap Gábort és a többieket. Remélem, Fehérvárra is eljönnek valamikor, bár tudom, volt már Hazatalálás előadás sorozat, de a híre nem jutott el időben hozzám.
    További jó munkát: Esthajnal

    VálaszTörlés
  2. Ez nagyon jó írás! Kérlek ha lehetséges tegyetek ezt közzé angol nyelven is , hogy tudják a nyugatiak is az ilyeneket!!!

    VálaszTörlés