2009. január 12., hétfő

Hintalan László előadásai

video

Teljesség, kiesés, hazatalálás 1. rész

video

Teljesség, kiesés, hazatalálás 2. rész

Ember küzdj és bízva bízzál

Az előző 2 rész nagyjából ugyanaz, mint ez az utóbbi, de különböznek is. A táblára vannak kiírva azok a tételek, melyeket tárgyalni fog Hintalan László. Érdemes mindkét előadást megnézni. Fontos tételek vannak kiírva, amely a társadalomhoz hozzátartozik.  3 vetítőt használ, hogy 3 különféle szemléletet tudjon bemutatni. Az első a teljesség, amely az egészséges állapotot mutatja, amilyennek kellene lennie ma is, a második a kiesés ami jelenlegi beteg állapototot tükrözi, a harmadik a hazatalálás ami a pozitív irányba való haladást mutatja meg.

Ha meg akarjátok érteni a fontos dolgokat mindenféle politikai hovatartozás nélkül és meg akarjátok ítélni mi a fontos és mi nem, akkor meg kell nézni a előadást. Azért fontos nekem ez az előadás, mert bemutatja, hogy mi olyan dolgot tud még a magyar társadalom mutatni a világnak, amit a magyarság megértett, megtartott ugyan, de időközben elveszett a gyakorlatban. A szocializmusi eszme ölte ki ezeket a fontos dolgokat, hogy egy másfajta társadalmat hozzanak létre a saját szájízük szerint. Hála az égnek ez megszűnt, de most másfajta csapás ért el minket, amit globalizmusnak neveznek. Ennek szellemében akarják, hogy csatlakozzunk a nyugati társadalomhoz, úgymond nőjünk fel hozzájuk - de nincs hova.

Földművelés

Hintalan László bemutatja az egészséges állapotot, amin megfigyelhető az 50-100 m -enként váltakozó termesztett növénykultúra. Nyilvánvalóan ez a természetes állapot, tehát ez az egészséges. Ezzel szemben nyugaton megtalálható a monokultúra, amely annyit jelent, hogy több 100 m -en keresztül csak egy bizonyos fajta növényt termesztenek, amely nem természetes, tehát rákos. Ez az állapot a növénynek sem természetes, ugyanis nem tud védekezni a kártevők ellen, csak ha közbeavatkoznak. Ezért lesz egészségtelen az étel és mi is. A növénynek nem jó, ha sorba rendezik, mert olyanná válik mint a 6:20 -as erdő (a vonat hangja simán áthatol az erdőn), amelybe ha átnézek, átlátok rajta. A róka is átlát az erdőn, ezért tudja a nyulat könnyebben elkapni. Ez a bizonyos monokultúra csak a traktornak jó, amellyel egyenesen érdemes haladni. Ezért jó a mennyiség szempontjából a gazdálkodónak, a kereskedőnek, a pénzembernek. A fogyasztó kárára. Az Európai Únió akarja rávenni Mo -t a monokultúra átvételére. Ez a rákosodás Mátyás király halála óta megfigyelhető. 1942 -ben jelent meg egy könyv „Kertgazdálkodás” címen. A szerző már akkor figyelmeztette olvasóit, hogy át kell állni a kertgazdálkodásra.

Állattartás

A bemutatott természetes állapotban látható, hogy az állatok a szabadban vannak, csoportokat alkotnak, és a természetben élik le az életüket. A természetes szabad élethez hozzátartozik, hogy az állatok nevet kapnak. Ezzel szembe állítható a háziasítás, amely során az állatok kapnak egy számot (rabosítás: a személyíségvesztés ősi módja), bezárják őket és életük egyetlen célja, értelme, hogy hány kg húst termelnek.

Szakcikk: „A 90 -es évek mezőgazdasági nagyüzemeiben a kocák a fémrácsos padlón ellenek meg. Helyük csak annyi, hogy éppen elférnek benne. Itt szoptatják kicsinyeiket 3 hétig. Ekkor elválasztják a szopós kismalacokat és fémketrecbe zsúfolják be őket. Ezt csak a Bábolna -i steril malacnevelés múlja felül: az anyaállatokból kioperálják az érett magzatokat, őt magát elvéreztetik, majd a malacokat mesterséges tápon felnevelik. A kisborjúkat 1 hetesen veszik el anyjuktól. (amit csinálunk az állatokkal, azt csináljuk gyerekeinkkel is: bölcsőde, óvoda). Szűk elhelyezésük megnehezíti lefekvésüket (osztályterem) és felállásukat, holott mozgásigényesek és játszani szeretnének (alsó tagozat). Rövid életük magányos és unalmas, még anyjuk melegét kellene érezniük, legalább addig amíg élni hagyják őket. 1,5 hónapos korban viszik őket a vágóhídra. A felnőtt állatok is sötét és szűk ólakban élnek, ahol megfordulni sem tudnak, szabadon soha nincsenek.. A kapirgálni próbáló csirkék lába kisebesedik, karmuk körbenövi a rácsot. Az emlősök apró mancsai is tönkremennek, a kijáratot kereső ösztönös ásások közepette.”

Az ökológiai szemléletű gondolkodás kézikönyve (Mezőgazdasági kiadó):
„Az állatsűrűséget úgy kell tervezni, hogy élettevékenység közben ne zavarják egymást. Komfortérzetükhöz legyen meg az elégséges mozgátér. Állattartó épületek létesítésénél alapkövetelmény, hogy azok lehetőleg természetes, ahhoz közelálló anyagokból álljanak és az állatok igényeit kielégítse. Tilos az almozás nélküli aljzat, a rácspadozat alkalmazása. Tilos az állatok szűk ketrecben tartása, a hosszan tartó lekötése, kipányvázása. A mesterséges világítás kerülendő. Kényszerű alkamazása esetén sem lehet napi 16 óránál hosszabb a művi fényszakasz.”

MSZ: „Természetes tartási módszerek alkalmazása: hímivarú állatok jelenléte. A természetes párzási lehetőségek legyenek adottak, a növendék állatokat az anyjuk nevelje. Lehetővé kell tenni a csoportképződést.”

Táplálkozás

A hántolatlan rizs, a korpás kenyér teljes értékű élelmiszer, tehát egészséges, amíg a fehér lisztből készített ételek nem. A kövérség oka is az egészségtelen táplálkozás, mert olyanból esznek sokat, amelyből nem kellene. Sok betegség is visszavezethető a táplálkozásra, ehelyett másra fogják, nehogy véletlenül kiderüljön a turpisság és veszélybe kerüljön az értékesítés.

A világ nyolcadik csodája Magyarországon terem
A génmanipuláció miatt egyre kevesebb a fogyasztható növény és állat
2001. január 2. 00:00
 
Gajdics Ottó 
Súlyos fenyegetést jelent az emberiség számára, hogy a vegyszerekkel és radioaktív sugárzással előidézett nem tudatos génmanipuláció hatásaként egyre kevesebb az élelmiszerekben az emészthető fehérje. Ma már a növények és állatok jó része nem, vagy csak bizonyos részben fogyasztható. Mindez arra inspirált két magyarországi kutatót, Kalmár Gergelyt és Kajdi Ferencet, hogy manipulációtól mentes genetikai állományú növényeket juttasson a táplálékláncolatba. Ilyen növényfaj a tönköly, amit őseink úgy hívtak: élet. Újrafelfedezői ÖKO-10 néven jegyeztették be 1995-ben. Három év múlva elnyerte az állam elismerését, nemrégiben pedig regisztrálták az Európai Unióban is.

Magyar Fórum 1999 Április (nem találtam): Dr. Kalmár Gergely 

Hírextra, Délmagyar, Biomills


A Mezőgazdaság MásNapja című rendezvény szórólapján volt olvasható ez:
„A tönköly rendkívül erős gyökérzettel rendelkezik. A napfény minden fotonját hasznosítja. Szinte 3 -szoros zászlós levélfelülete miatt. Az aszálytűrése jó, a fagytűrése minden étkezési búzánál jobb. Elvisel 2 hónapos vízborítást, a vegetáció megindulása előtt. Rendkívüli bokrosódó képességének köszönhetően, 6 – 16 kalásza van tövenként. Ezért a vetőmagnorma rendkívül szerény. Kártevők elleni védekezésre eddig nem volt szükség. Későn érő búzák csoportjába tartozik.”
Máshol is megtalálható a tönköly búza leírása.

Településszerkezet

Az utcaszerkezet nem építészeti, hanem vallási kérdés. A kimért terület – a normális, természetes, magszerű – görbe vonalakból áll. Ezt a magot alkothatja egy szobor, egy park, vagy bármi más ami köré építik a többi épületet az út mentén. Ilyen pl. a Sopron főterén lévő Szent Háromság szobor (kereszténység), ami rendezi maga körül a teret. (így a tanárt is körbeülhetik a gyerekek). A településszekezetre egy jó példa a Galgahévíz melletti Galgafarm (1991), ahol a természeti földrajz döntötte le, hogy az utak görbe vonalat alkotnak, hogy az a természettel összhangban legyen. A tervező még nem tudta eldönteni, hogy hol legyen a falu közepe és mit építsen oda, mert nem lehetett tudni, hogy hányan fognak odaköltözni és ők milyen vallást gyakorolnak. Finnországban is található jó példa, ahol a természet jelölte ki a határokat és nem a vonalzó. Nem kerítéssel, hanem kövekkel jelölték ki a telekhatárt. Mivel ezek az elvek összhangban voltak a lakosság vallásával, hagyományaival, programban rögzítették, hogy el kell tünteni a templomokat, hogy a közösség összetartása megszűnjön. Ha ez dózerolással nem ment, akkor a templomnál magasabb épületeket kellett építeni, mint például a lakótelepi épületek. A templom magassága ugyanis a vallás része volt, annak szentsége veszett el ezálltal. Ennek megfelelően a lakótelepek szögletesen lettek kimérve, amelynek nem volt közepe (ellenben a templom a falu közepén van).

Claude Levi-Strauss - „Szomorú Trópusok”:
„a kunyhók kör alakú elrendezése a férfiak háza körül olyan fontos a társadalmi élet és a vallásgyakorlat szempontjából, hogy a misszionáriusok hamar megtanulták, hogy a bororók megtérítésének az a legbiztosabb módja, ha egy másik faluba költöztetik őket, hol a házak párhuzamos sorokban állnak. Ha az indiánok nem képesek tájékozódni a négy égtáj felé, ha megfosztják őket attól a rendtől, amely tudásuk alapja, gyorsan elvesztik a hagyományuk iránti érzetüket, mintha társadalmi és vallási rendszerük túl bonyolult volna ahhoz, hogy nélkülözze a falu érzékelhető alaprajzát, melynek körvonalait állandóan maguk előtt látták hétköznapi életükben.”
(rpetyus: zavarták volna össze a konkvisztádorok és a misszionáriusok iránytűjét, nehogy hazataláljanak)

Ez arra jó, hogy az őslakosokat elszakítsák a teremtőjüktől és így kezesbárányokká váljanak. A teremtő hozta létre a teremtést és ha én ezzel harmóniában vagyok, akkor a teremtővel beszélgetek, akkor is, ha ki nem nyitom a számat. Például az ige egy másik jelentése a magyarban nem más mint a keresztöltés a hímzésben.

Építészet

Az első képen látható egy parasztház, melynek van padlása, földszintje, pincéje, így alkot egy kerek egészt. Ilyen a felépítése az embernek is. Derék alatt a testiség, a váll és a derék közt a lelkiség, és a fej jelképezi a szellemiséget. Ugyanez a 3-ság elmondható a parasztházról is. A padlás a nász, a nemzés helyszíne. Ahogy az életben a növekedés is megáll egyszer, úgy a ház is megáll a tetővel. Minden más rendellenes, természetellenes. Ellenben a lakótömb nem ilyen: se pincéje, se teteje nincs. Ez a fajta építkezés materiális, világtalan, vallásellenes, egyházellenes, ugyanis kivesztek belőle a régi értékek. Az eltelt idők folyamán olyannyira a szögletesítés terjedt el az építkezésben, hogy a kőműves szakma már nem tud görbe vonalú falat építeni. (rpetyus: nyilván nem az alkohol alkotta girbe gurba falra gondol). Pozitív példa, hogy divatba jött az ívelt építkezés.

Mesterség, Ipar

A régi lelkes tárgy díszítve van és a teteje olyan, hogy nem lehet rárakni további bútort, mert az le van zárva ugyanúgy mint a ház, ami egységet alkot. Ez a fajta bútor nemcsak praktikus, hanem lelkes és a szellemiség, kultúra is megtalálható benne. A ház dísze. A lakótelepi négyszögletes alakú bútor viszont csak praktikus. Egy vállalat tömegterméke, amely nem tartalmazza kultúránkat, műveltségünket. Ezen is lehet változtatni, amire egy jó példa is be van mutatva, ahol a radiátor el van takarva egy tulipánnal díszített falemezzel.

Munkahely (kimaradt az előadásokból, talán van még videó máshol róla)

Viselet

A képen lévő kislány copfja jelzésértékű, az életkorát jelöli. Ha a kislány fejét bekötik (főkötő, fékötő), akkor asszony lesz. Ha copfot betekerik, kontyot, azaz fészket raknak, jelezve, hogy 1 éven belül gyereket várnak, akarnak. (rpetyus: a hajadon szó is jelzésértékű). Annak a szoknyának, amit az asszonyok (~40év) hordanak és ringatózik, a férfiszem számára izgató hatású. (rpetyus: én máris egy madárra godoltam, hiszen néhány díszes példány is hord ilyesmit. No, nem szoknyát.) A nő a virág. Egész évben mindig mást visel évszaknak, ünnepnek megfelelően, tehát egy egész ruhatára tükrözi életét, lelkületét. Mivel a férfi a mag, a középpont, a tengely, éppen ezért csak egy viselete van. Régen a vallásunkból adódóan még megvolt a fehér gyász, ami kezd visszatérni. Ha jól végiggondoljuk, akkor a fekete gyász materialista szemléletű és nem vallásos, hiszen az elhunyt a vallás szerint a mennyben köt ki. Ez pozitív és nem negatív felfogás, hiszen megszabadult a földi terhétől, a testétől (fényvallás szerint krisztus szenvedett a földi testében és boldog volt, hogy megszabadult attól a mennybemenetelkor). A farmer (divat, márka stb.) eltünteti a nemiséget, a nemzeti hovatartozást. Egyformásít, globalizál, tehát EU konform.

Szülés, születés

A nyelvnek néha hol varázsa, hol romboló ereje van. Ez megjelenik pár szavunkban, bár nem gondolnánk róla, mégis használjuk nap min nap. Ilyen a terhes szó. Ez terjedt el. A nő iparosodott munkahelyen dolgozik, ami amellett, hogy élettelen, a baba, a gyerek már teher a nő számára. Ha így kezdődik egy élet, akkor már problémaként indul a gyereknevelés. De vannak ehelyett más szavaink is, mint például a várandós, vagy az áldott. A terhes gondozási könyv címét már átírták tollal Kismama gondozási könyvre. Régen a születést bábák vezették le otthon, a házban, természetes, családias hangulatban. Ezzel szemben az elterjedt, elfogadott, hogy rideg környezetben, kórházban születik az új élet, élettelen környezetben (rpetyus: ahol egyéb olyan szőrnyűségek is történhetnek a szülők beleegyezése, jóváhagyása nélkül, mint a körülmetélés amerikában gójok számára, mint Heródes idejében, vagy a táltosi képesség bizonyítékának eltüntetése Mária Terézia rendeletéből adódóan: +fog, +ujj)

Gyógyítás

A magyar népi gyógyítás természetes módszerrel, lélekkel, szeretettel történt, melyben a vallás is támaszt nyújtott (rpetyus: lásd Árpádházi Szent Erzsébet). Ezzel ellentétben a materializmus szintjén az orvos a beteget csak mint egy testként kezeli, nem emberként. Újra régi módszerek (hagyományos orvoslás, öltözködés: fájó láb) és a régi gondolkozás kerül előtérbe. Pluszba más is: akupunktúra, aura (-fotózás), parapszichológus, távgyógyítás, távrontás (rpetyus: miért nem célpont GYF?). A környezet beépül a szervezetbe (H. L.:a csigalépcső vas oszlopa), tehát nem mindegy, hogy hol, milyen környezetben élünk (pl.: trafó, antenna stb.).

Nyelv

A magyar nyelv tájnyelvekben gazdag ugyan, de ez nem megy a közérthetőség rovására (közös mag, sokszínűség). A németek tájnyelvéről ezt nem lehet elmondani, ugyanis nem értenék meg egymást a német irodalmi nyelv nélkül. Irodalmi nyelvet pedig a kor szokásának megfelelően a magyarok is átvették, holott teljesen feleslegesen tették (rpetyus: zárkózzunk fel kényszer). A tájnyelveinkből Kazinczy kiragadt egyet amit irodalmi nyelvvé emelt majd lett a műveltség alapja. Kodály Zoltán: „Fatális, szinte tragikus tévedés, hogy a teljes hangsorú magyar beszédet tájnyelvnek tekintik, a hiányosat, színtelenebbet irodalminak és műveltnek.”

Oktatás

A tanítás, oktatás jelenleg poroszos módszerrel történik. A padok sorokban, oszlopokban rögzített, kényelmetlen formában vannak elrendezve, ahol a tanulás a könyvből történik, görbe háttal. E görbe hát miatt lesznek a gyerekek gerincbetegek, amit a testnevelés órával nem lehet orvosolni. A padban, székben űlő gyereknek az agyába nem jut elég vér és ezért a tanultak kevésbé ragadnak meg bennük. Ezt megpróbálhatják javítani, de az alapprobléma nem lesz megoldva. (mi marad meg a tanulás során?: 10% olvasta; 20% hallotta; 30% látta; 50% hallotta+látta; 70% mondta is; 90% csinálta is, tehát minél mélyebb az élmény, anál jobb a hatékonyság). Az oktatás gyakorlatilag nem lett más, mint gyermekmegőrzés (csak 4 órai nap). Waldorf -nak, Frené -nek kellett feltalálni a spanyol viaszt, ami még régen a magyarság része volt. A természetes az lenne, ha az oktatás az érdeklődés szerinti cselekvés formájában valósulna meg. Éppen ezért érdemes átrendezni az oktatási rendet a természethez igazítva, mert fordítva nincs sok értelme. Az erdei iskola javíthat még a helyzeten. De nem mindenki hisz már az iskolákban, a maga kezébe veszi gyereke oktatását, szakmát ad neki, míg az állam munkanélküliséget.

Történelem (nem került külön szóba)

Magyarságismeret

Hintalan László egyszerű kérdéseket tesz fel, melyekre nem biztos, hogy tudunk egyszerű válaszokat adni. Első nekifutásra biztos nem. A magyarságismeret adja meg a válaszokat és ebből ismerhetjük meg magyarságunkat. Példaként hozta fel a szarvas mondát, melyben Hunor és Magor üldözi a csodaszarvast, de minden igyekezetük ellenére nem sikerül eltalálni azt. Nimród fiai ők. Nimród pedig nagy vadász vala az úr előtt. Pont az ő fiai ne tudnák elejteni a szarvast? Nonszensz. Hintalan László gondolkozott el ezen és rájött, hogy talán nem is vadászatról van szó, hanem valami másról. Ez egy üzenet a kettőségről és egyben az egységről. Az ellentmondásokat hozza közelebb egymáshoz. A névszó – ige páros szavaink viszonyában figyelhető meg a statikus (álló) – dinamikus (mozgó) állapot. Ezeket a szavakat ugyanúgy írjuk le, ugyanúgy mondjuk ki és mégis 2 jelentésük van. Ilyen szavunk a nő, ami jelent növekedést (dinamikus, ige) és jelenti a nőt (statikus, névszó). Ilyen szavunk a tűz, ami jelentheti a tűzű napot és jelenthet szúrást is. Ilyen a hold fénye, ami világít ugyan, de nem magától. Ilyen a föld forgása, amit nem érzel. Ilyen lehet az étel, amiről nem tudni, hogy meddig tekinthető annak, ha megeszed. Ilyen az árvíz területe is, mert az hol folyó, hol termőföld. Ha az egyik jelentésre gondoltál, tévedtél. Ha a másik jelentésre gondoltál, tévedtél. Illetve nem tévedtél, mert egyszerre jelenti mindkettőt és semelyiket. Mi, magyarok, nem zavarodunk össze emiatt. Tudjuk mi ezt. Csak eddig nem gondoltunk rá. Elfelejtettük. A szkíták művészetében mindezek az ellentmondások megtalálhatóak. Ez a fajta gondolkodásmód kezd előtérbe kerülni, mert szükség van erre a szemléletmódra. A humán és a reál tárgyak együttesen adnak magyarázatot bizonyos jelenségekre. Ilyen például a fény, mert az egyszerre részecske, és hullám. Illetve egyik sem, azaz mindkettő. Ez a Heisenberger bizonytalansági tényező. A tudósok bizonytalanná váltak, mert nem magyarok módjára gondolkoztak, eddig. Mert már megszületett ez a fajta magyarázat, csak a nyelvük miatt nincsenek meggyőződve igazukról.

Emberi kapcsolatok (saját fogalmazás szerint, saját gondolataimmal)

Az egyéniség nem magától, hanem gyökereiből lesz gazdag. Ezek a gyökerek a vallásból, a nemzetből és annak történelméből eredtek és alakultak ki. A gyökerekből származó tudásból tud az egyéniség újat alkotni, amit a közösség átvesz, továbbad, ismertté tesz. A népdal így válik közösségi és egyéni alkotássá egyszerre. A gyökerek gazdagsága innen származik és adja tovább azt. Az egyéniség átéli annak tartalmát, lelkületét, szellemét, ami a részévé válik, kiül az arcára. Egy olyan egyéniség, mint Bartók Béla is népdalgyűjtése miatt lett ismert. Ezzel szemben az olyan ember, aki ősei nyelvét, tudását használva gondolkodik, beszél, de megtagadja ősi gyökereit, az nem érdemli meg, hogy a közösség tagja legyen. A tömeg nem ad és vesz át semmit. A tömeg nem változik, nem alakul át, nem fejlődik. Ezért a tömegben elvesznek az egyéniségek, a tömegben nem alakulnak ki életképes közösségek sem. A tömegben az emberek magányossá lesznek, a magány pedig tömegcikké válik. A tömegnek nincs magja, ezért gyökere nem nő, nem válik szervessé, életképessé. A tömegben az emberek, az egyéniség elhal, elpusztul. A globalizmus, ami a tömegre épül, idővel összeomlik. Csak a közösség az életképes, túlélése nem kérdés, hanem tény. A társadalmat a közösségek összetartása, a családok barátkozása, barátságok kapcsolata teszi egészségessé. Ha ezeket lerombolják, akkor a társadalom szétesik.
Rpetyus: A tömegember ugyanúgy program, mint a tömegcikk, amit el kell adni a tömegnek. Ezért egyformásítanak, hogy mindenki megvegye ugyanazt, a földön bárhol. Olyanok lennénk mint a klónozott emberek, mint a Mátrix Smith ügynöke. Olyan ez mint a rák, terjed és felfal mindent maga körül.
Mivel a közösségnek közös hagyományai, szokásai, gondolkodása van, a párkeresés jóval egyszerűbb feladat. De ebben a világban amiben élünk először a közösséget kell megkeresni és csak azután a nekünk megfelelő párt. Viszont sokféle közösség alakult ki, amik sokszor fedik egymást vagy távol állnak egymástól. Egy személy egyszerre több közösség tagja is lehet. Ezeket a közösségeket nehezen adjuk fel a párkapcsolat érdekében. Ezek az ellentétek a párkapcsolatok felbomlásához vezethetnek (váláshoz). Nem csoda, hogy a párkeresés bonyolulttá teszi az életünket. Például az enyémet.

Nemiség (saját fogalmazás szerint, saját gondolataimmal)

Az ember szó az EMlő és a FéRfi (B-F váltópár, ill. FéL, L-R váltópár esetén) szó összetételéből származik. Ez a magyar szó már tanusítja, hogy a férfi/fiú és a nő/lány párt alkotnak. A párok együvé tartoznak, egyet alkotnak. Párt alkottak régen és párt alkotnak most is és mégse azonos az értelmük. A párok régen harmonikus kapcsolatban éltek együtt, ami azóta kiveszett. Ez a harmónia megtalálható nemcsak a viseletben, hanem a szokásokban is. Ezek a szokások évszakfüggőek, mert a nemek szerepe szerint alakultak ki. Amikor tavasz kezdetén a férfi kimegy a legelőre, szabad ég alatt folyik az élet, a férfi határozza meg a teendőket, akkor jönnek elő a lányszokások, és amikor ősz kezdetén a ház körül folyik az élet, a nő dirigál, akkor jönnek elő a fiúszokások (regölés, betlehemezés, hejjgetés... stb.). Így nem csak egymással, hanem a természettel is harmóniában éltek. Mivel a férfi a mag, a középpont, a tengely, ezért a nő számára a férfi jelenti a biztos pontot az életben. Biztos pont a ház, amit a férfi épített fel, biztos pont a megélhetés alapja, amit a férfi biztosított, biztos pont a védelem, amit a férfi jelentett a nő számára. A páros táncban is a férfi jelképezi a tengelyt a nő számára. Hagyományosan a férfi - a nő akaratát figyelembe véve – vezeti a nőt a táncban, a zenész határozza meg a táncot, és a közönség vezeti a zenészt. Mivel ezeket a hagyományokat a társadalom elfelejtette, a harmónia káoszba fulladt, a párkapcsolatok összezavarodtak, a nemiség szerepe megbomlott, így a nemek egyenlővé váltak, a férfiak női, a nők férfias szerepeket vállaltak magukra. Jó példa erre, ha a nő politikussá lesz, mert férfias szerepkört vesz fel, ami mellett a férjnek már csak másodlagos szerep jut. Ebben a kapcsolatban már a tánc sem úgy működik ahogyan kellene, mert nincs meg az ehhez szükséges harmónia.
Rpetyus: meglepett engem, mert rájöttem, hogy pontosan miért nem tetszik nekem a disco, meg effélék. Ilyen helyeken a tömeg „ugrál”, „vonaglig”, amit én nem tekintek táncnak. Csak tömeg, zaj, és fényzavar van. Semmi olyan élvezhető elem nem található meg benne, amit én értékelni tudnék. Ez a fajta „mulatás” számomra élvezhetetlen. Ha ilyen helyen felkérnék egy lányt táncolni (hagyományos értelemben), komédiába torkollna. A bálnak (Bál a tón = Balaton) viszont bája van. Minden megvan benne, amit értékelni lehetne, csak engem városit kerültek el ezek a csodák.

Folyamatosan írom és töltöm fel. Türelem.

Lucaszék, fényszék, szentszék
Már megint új címet kellett adnom, hogy Hintalan László előadásai egy kerek egységet alkosson. Később írok majd valamit hozzá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése