Folyamatosan frissített összefoglaló a H1N1-ről
Eltúlozták a sertésinfluenzát? — tette fel a kérdést az amerikai CBS News, miután kimerítő oknyomozó munkát végzett.
A kereskedelmi hírcsatorna megdöbbentő felfedezést tett az amerikai újinfluenzás megbetegedések számával kapcsolatban.
A világszerte reklámozott úgynevezett sertésinfluenza vagy újinfluenza áldozatainak pontos számáról eltérőek az adatok.
A WHO legfrissebb, október 23-i adatai szerint az egész világon 415 ezer ember betegedett meg a H1N1-vírustól és 4999-en haltak bele a fertőzésbe. Az európai járványügyi központ (ECDC) másképpen látja, ők 5382 halottról számoltak be.
Az ECDC adatai szerint Észak- és Latin-Amerikában van a legtöbb halálos áldozat: Brazíliában 1368, az USA-ban 593, Argentínában 560 ember halt meg az újinfluenzában.
Európában a legtöbb halott Angliában van, ott összesen 128-an haltak meg.
A WHO az adatok közlésekor mindig figyelmeztet arra, hogy mivel az államokat már nem kötelezik minden egyes eset kivizsgálására és jelentésére, a valós számok ennél nagyobbak lehetnek.
Vagy kisebbek?
Vagy egyáltalán semmi közük nincs sem az újinfluenzához, sem a régi, évente jelentkező szezonális influenzához?
Az utóbbi, nem kevéssé megrázó következtést vonhatjuk le az amerikai CBS News kereskedelmi hírcsatorna ok-nyomozó riportja után.
De van ennél is megrázóbb tény.
A magyarországi médiumokat a Demokrata kivételével egyáltalán nem érdekelte ez a rendkívül fontos hír, ezért lapunk most minden túlzás nélkül mondhatóan sorsdöntő jelentőségű információkat közöl olvasóival.
Amerikai trükkök
Eltúlozták a sertésinfluenzát? – tette fel a kérdést múlt héten az amerikai CBS News.
Akiknek az USA területén az elmúlt hónapokban a betegségét úgy diagnosztizálták, hogy „valószínűleg újinfluenzás", vagy „újinfluenza-gyanús", azok nagy valószínűséggel egyáltalán nem az újinfluenzát kapták el.
Sőt lehet, hogy még influenzásak sem voltak – állítja a hírcsatorna.
Július végén az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) eléggé meglepő módon arra hívta fel az amerikai tagállamok illetékes szerveit, hogy állítsák le az újinfluenzával kapcsolatos vizsgálataikat és fejezzék be a megbetegedések adatainak mérését. Ezt a hihetetlen lépést azzal indokolták, hogy felesleges pazarolni az erőforrásokat a vizsgálatokra, ha az amerikai kormány már kinyilvánította, hogy járvány van, az Egészségügyi Világ¬szervezet (WHO) pedig már június elején világjárvánnyá minősítette az újinfluenzát.
A CDC a felhívást viharos gyorsasággal, egyik napról a másikra tette közzé: „a CDC holnaptól nem közöl adatokat a H1N1- ről"– állta szervezet honlapján július 24-én.
A döntést olyan gyorsan hozták meg, hogy a tagállamok véleményét nem vették figyelembe, pedig sok egészségügyi tisztviselő tiltakozott a vizsgálatok és a mérések leállítása ellen, mondván, arra azért van szükség, mert egy olyan új és gyorsan változó vírussal van dolguk, amelyik epidemológiailag teljesen más, mint a rendes Influenza.
A tényleges adatok, tendenciák ismerete pedig sorsdöntő lehet.
Teltek a hónapok, beköszöntött az ősz...
Miután a CBS News újságírói hiába kérték a letiltásig beérkezett adatokat a CDC-től, az információs szabadságról szóló törvényre (Freedom of Information Act) hivatkozva kérelmet nyújtottak be az Egészségügyi Minisztériumhoz.
Mivel a minisztériuma kérelemre még két hónap múlva sem válaszolt, az újságírók az egyes tagállamokhoz fordultak adatokért.
Ötven államtól kérték be a vizsgálatok leállítása előtti Újinfluenzás megbetegedésekre vonatkozó laboratóriumi adatokat.
A beérkezett adatok megdöbbentőek voltak.
Az esetek túlnyomó többségében a megbetegedések nemhogy az újinfluenzával, de a szezonális influenzával sem voltak összefüggésbe hozhatók, annak ellenére sem, hogy olyan páciensektől vettek mintákat, akikről a tünetek vagy bármi más alapján (például Mexikóban jártak) okkal feltételezték, hogy sertésinfluenzásak lettek.
A CBS Neves által megkérdezett egészségügyi szakértők szerint a betegeknek valamilyen légúti fertőzésük volt, aminek semmi köze sincs sem az újinfluenzához, sem a szezonálishoz.
A hírcsatorna felhívta a figyelmet, hogy számos olyan esetben, amikor a betegek diagnózisa csak a tüneteken alapult és nem a laborvizsgálatokon, veszélyesebbnek tüntették fel az újinfluenza járványt, mint amilyen az valójában.
Például amikor szeptember 22-én elterjedt az amerikai médiában a hír, hogy a washingtoni Georgetown Egyetemen250 diák fertőződött meg a H1N1 vírussal, a fertőzött diákokra vonatkozó számadat csupán becsült érték volt, amely nem laboreredményeken alapult, hanem azon, hogy az egyetemre járó diákok közül hányan keresték fel influenzásnak látszó tünetekkel a háziorvosukat, vagy hányan hívták fel közülük a H1N1 forródrótot.
Holott józanésszel is belátható, hogy laborvizsgálatok nélkül lehetetlen megállapítani, hány diák lett újinfluenzás.
Magyar változatok
A fenti esethez kísértetiesen hasonlít, ami Magyarországon, egy csepeli általános iskolában történt szeptember elején.
„Egy teljes iskolát fertőzött meg a H1N1 Csepelen" – hirdette a Tények című hírműsor szalagcímben, majd a tudósítás első mondata így hangzott:
H1N1-gyel, vagyis az újinfluenzával fertőződtek meg száztízen egy csepeli iskolában."
A nyilvánvaló hazugságot szinte kivétel nélkül mindegyik híradás átvette:
" ÁNTSZ megerősítette, hogy új típusú influenza fertőzõtt meg több mint száztíz embert, diákokat és tanárokat is egy csepeli iskolában" — állította például az origo.hu is.
A valóság ezzel szemben az volt, hogy a laborvizsgálatok után csak négy diákról lehetett teljes bizonyossággal állítani, hogy újinfluenzás, ugyanis a beküldött hét mintából csak négy esetben mutatták ki a H1N1-et.
Az első tömeges – négyfős – magyar újinfluenza-járvány egyébként csak annyira volt veszélyes, hogy a gyerekek fele – azaz két diák – pár nap alatt meggyógyult, és senkit sem kellett kórházban ápolni.
A tanévkezdéskor vizionált tömeges diák- és tanár-megbetegedések elmaradtak, annak ellenére, hogy naponta sulykolták a nyilvánosságban, hogy az oktatási intézmények lesznek majd a járvány első szóinú gócpontjai.
Lehet, hogy az újinfluenza vírusa nem tud magyarul.
Kipukkadt a léggömb
Nemcsak a CBS News hanem a New York Times is azt állítja, az új vírus nem veszélyesebb a szezonális influenzánál.
A tekintélyes napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a jelenlegi folyamatok így folytatódnak tovább, akkor az új vírus kevesebb embert öl meg és kevesebben kerülnek kórházba, mint a szokásos őszi-téli influenza időszaka alatt, amikor átlagosan 36 ezren halnak meg, és 200 ezren szorulnak kórházi kezelésre Amerikában.
A statisztikák szerint a hagyományos influenzajárványok idején naponta átlag 260 amerikai hal meg.
„Ez csak, nevében influenzajárvány" – írta a Washington Times október 20-án. A lap emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi tanács két hónappal ezelőtt azt jósolta, októberre a halálos áldozatok száma az Egyesült Államokban 30-90 ezer lehet.
„Mára sokunknak már halottnak kéne lennünk"– fogalmaz ironikusan az amerikai napilap.
A gyengélkedő vírus helyett az oltóanyaggal kapcsolatos bizonytalanságok terjednek.
A legújabb vita a várandós anyák oltásával kapcsolatban alakult ki.
Az Infektológiai Szakmai Kollégium több vonatkozásban bírálta a kifejlesztett vakcinát, többek között a benne lévő higany miatt.
A szervezet szerint az oltóanyagban lévő higanyszármazékok kiürülési idejének meghatározása a terhes és szoptatós anyákra és a gyermekekre vonatkozóan egyszerűen nem igaz.
Hasonló véleményen van dr. Mészáros G. László biokémikus is, aki arra hívta fel a Demokrata olvasóinak figyelmét, hogy a vakcinával együtt körülbelül ötven mikrogramm higanyt is a szervezetünkbe fecskendeznek, a vakcina sterilitását biztosító thimerosal ne' vegyülettel.
– A FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal szerint a biztonságos higanybevitel 0,1 mikrogramm egy testsúlykilogrammra vetítve, naponta.
Ez azt jelenti, hogy az ötvenmikronnyi higany csak egy ötszáz kilós ember számára biztonságos. Az FDA által meghatározott szint feletti higanybevitel pedig kisebb-nagyobb, elsősorban neurológiai és immunrendszeri zavarokat okoz – mondta a Demokratának dr. Mészáros G. László, aki szerint tanulmányok bizonyítják, hogy a terhes anyákba kerülő nehézfémek, különösen a higany, a magzatban akkumulálódnak.
Czeizel Endre szerint viszont bűn lebeszélni a terhes nőket a H1N1 elleni oltásról, mert az oltóanyag semmilyen fejlődési rendellenességet nem okoz a magzatokban.
A csecsemő hat hónapig védett lesz az új típusú influenza ellen, ha az anya a terhesség hónapja alatt beoltatja magát a H1N1 elleni védőoltással – érvelt a genetikus.
Székely Tamás egészségügyi miniszter ugyanakkor nem tagadta, hogy Magyarországon az oltóanyaggal kapcsolatos klinikai kísérleteknél terheseket nem oltottak be, így nem lehet tudni, vannak-e az oltóanyagnak káros mellékhatásai a várandós mamák számára.br />
Dr. Keszthelyi Gyula is arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a terhességi és a magzati következmények nem ismertek, hanem a hosszú távúak sem, mert ezek jelentkezéséhez hónapok, évek kellenek.
A háziorvos internétes blogjában arra emlékeztet, hogy "Czeizel Endre is azt állította 1986-ban, hogy Csernobilben a sugárzás a terhes anyákra sem lehet veszélyes.
Nemrégiben már úgy fogalmazott: ő annak idején a hivatalos helyekről kapott adatok alapján mondott véleményt a helyzetről".
Dr. Keszthelyi felteszi a kérdést: hogyan lehet hinni Czeizel Endrének, „aki már huszonhárom évvel ezelőtt is ekkora kapitális baromságot nyilatkozott pusztán azért, hogy a közvélemény félrevezetése itthon sikeres lehessen?"
A lakosság már döntött
Mindeközben nemhogy az újinfluenza elleni vakcina nem fogy, de a szezonális influenza elleni sem.
Háziorvosok panaszkodnak arról, hogy olyanok sem kérik a rendes influenzaoltást, akik eddig minden évben beoltatták magukat.
A Nemzeti Egészségügyi Tanács úgy fogalmazott, a lakosság „ingatag és tartózkodó" az oltással kapcsolatban, ami részben az ellentmondásos szakmai véleményeknek, részben a "féktelen és gátlástalan ellenkampánynak" tudható be.
Az Egészségügyi Minisztérium feljelentést is tett az ügyészségen, mert „a légből kapott információk szándékos terjesztése megvalósíthatja a közveszéllyel fenyegetés, illetve a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekményét" és elbizonytalanítják a lakosságot, ami a járvány elleni sikeres védekezést kockáztatja.
Az ügyészség a minisztérium feljelentését elutasította. Székely Tamás szerint rémhírterjesztés az is, amit több orvos is állít, hogy aki már valaha volt influenzás, vagy kapott már védőoltást életében (ez a lakosság minimum nyolcvan százalékáról elmondható), az két-három nap alatt enyhe lázzal átvészeli a betegséget, hacsak más egyéb betegsége miatt nincs életveszélyben.
Ezen lehetne vitatkozni, az viszont vitathatatlan tény, hogy a csepeli iskolában kitört járvány kikürtölése jókora rémhírterjesztés volt.
Az oltóanyag iránt egyébként nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon csekély az érdeklődés.
Egy francia közvélemény- kutatás adatai szerint a lakosság 82 százaléka biztosan nem, vagy valószínűleg nem fogja magát beoltatni.
Németországban mindenkit ingyen oltanak, mégis a lakosság alig 20 százaléka tervezi, hogy beoltatja magát.
A németekben egyébként akkor rendült meg a bizalom, amikor kiderült, hogy a kormány és a magas rangú tisztviselők nem ugyanazt az oltóanyagot kapták, mint a hétköznapi emberek.
Az oltóanyag iránt csak Amerikában nagyobb az érdeklődés, ott sem azért, mert az amerikaiak jobban félnének a járványtól, vagy jobban bíznának az oltóanyagban.
A CDC igazgatója is elismerte, hogy a kereslet a vakcinák iránt azokban az államokban nagy, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag.
Amiből hiány van, az iránt megnő a kereslet.
Magyarországon a hamarosan gőzerővel beinduló kampány azonban már a hiány rémképével sem tud operálni, mert mint tudjuk, az Omninvest hatmillió vakcinát gyártott le.
De talán nem is az oltóanyag iránt rendült meg az emberek bizalma, hanem azoknak a szerveknek a szavahihetősége kérdőjeleződött meg, amelyek világjárványról és halottak millióiról vizionálnak.
Viccnek is rossz
A CBS News riportja után feltehetjük a kérdést, milyen adatokra alapozza a WHO és az amerikai kormány, hogy világjárvány van?
Ugyanis a betegség statisztikai adatai ezt nem támasztják alá.
Az állítólagos sertésinfluenza-járvány tavasszal indult Mexikóból, ahol akkor mintegy kétezer megbetegedés mellett 80 volt a halálos esetek száma.
Ez a 107 milliós lakosság 0,0001 százaléka, azaz 1 millió 337 ezer mexikóira esett egy haláleset. Ennél többen halnak meg ott bármilyen más fertőző betegségben.
A legfrissebb, októberi adatok szerint a betegséget Mexikóban eddig összesen 37 ezer ember kapta el.
A halálos áldozatok száma 80-ról 250-re emelkedett.
Hasonló számokat kapunk kivétel nélkül minden egyes ország esetében, ha a lakosok és a megbetegedettek számát összevetjük, feltéve, hogy az egészségügyi hatóságok hajlandóak igazat mondani.
Magyarország lakossága durván tízmillió fő, ebből a legfrissebb adatok szerint 297-en fertőződtek meg az újinfluenzával, és négy halálos esetről tudunk.
Járványhelyzet hatályos törvények szerint akkor áll be Magyarországon, ha egyszerre húszezer megbetegedést észlelnek.
Ha azt is hozzávesszük, hogy a négy halálos esetet sem lehet teljes egészében a H1N1-számlájára írni, hiszen Falus Ferenc, országos tiszti főorvos csak a negyedik halálesetnél állította, hogy az illető a vírus első igazi hazai áldozata, akkor milyen adatokra alapozva mondja azt a WHO, hogy a világ népességének egy ezreléke, azaz hatmillió ember, s ebből Magyarországon kétezer válhat halálos áldozattá?
Vajon a világon a hírek szerint influenzában elhunyt ötezer ember közül hánynak a haláláért felelős kizárólag a H1N1?
Vannak-e arra vonatkozó adatok, hogy hány személy szenvedett egyéb bakteriális fertőzésben, ami már az újinfluenza előtt legyengíthette az immunrendszerüket?
Ha ezekre a kérdésekre tisztességes válaszokat kapunk, ami sajnos egyre kevésbé valószínű, akkor is ott fog motoszkálnia fejünkben néhány kínzóan égető kérdés:
A WHO miért akkor minősítette világ járvánnyá a H1N1 okozta influenzát, amikor a Föld hatmilliárd lakosából még csak 140 volt a halálos áldozatok száma, miközben az elmúlt száz évben több világjárvány is követelt egymilliónál több halálos áldozatot?
Ki terjeszt rémhíreket?
És miért?
Lass Gábor
Magyar Demokrata nov.4. szám
Folyamatosan frissített összefoglaló a H1N1-ről
Interjú egy szókimondó dokival - az influenzáról
Dr.Keszthelyi Gyula tardi családorvos. Blogjában így mutatkozik be: Dr. Keszthelyi Gyula háziorvos vagyok. Belülről látom azt, amiről az újságok kívülről írnak. Van torzulás. Ezeket igyekezem korrigálni. Hogy mi a téma? A kórházak. A körzet. A rendelő. A bűzlő magyar egészségügy.
Keszthelyi a mostani oltási kampánnyal kapcsolatban súlyos aggályokat fogalmazott meg. Erről kérdeztem meg egy rövid interjúban.
Sz.G: Kezdjük először egy általánosabb kérdéssel. Amerikai és olasz, több millió személy adatát feldolgozó vizsgálatok bizonyították, hogy a szezonális influenza elleni védőoltások hatástalanok és Tom Jefferson, a független elemzéseket végző Cohrane Library influenza szakértője is puszta üzletet lát az influenza elleni oltásokban. Neked mi erről a véleményed és tapasztalatod?
Dr. K.Gy.: Magyarországon soha nem vizsgálták meg, hogy az oltottak és nem oltottak között a járvány után volt-e különbség a mortalitásban, morbiditásban, vagy a kiesett munkanapok számában. Tehát az oltási kampány után semmiféle utóvizsgálat nem történt a hatásosság ( járványügyi és nem immunológiai) alátámasztására. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy cél volt pusztán: az értékesítés. Senkit nem érdekelt, hogy az oltás véd-e vagy sem a vad vírus ellen. Azt sem vizsgálták, hogy egyáltalán influenzás volt-e az a pár százezer ember, akiket ezzel a diagnózissal jelentettek. Ezek orvosi tippek voltak, tavaly 249 bizonyított eset volt 1190 beküldött anyagból, és ebből extrapoláltak 3-400 ezer beteget.
Az influenzaoltás hatásosságát emberben három fő típusú kísérleti módon lehet bizonyítani:
1. Kísérleti vizsgálat, itt önkénteseket fertőznek meg az oltás után élő vírussal, nagyon szigorúan ellenőrzött körülmények között, és így mérik az oltás hatékonyságát.
Ez és csakis ez a tudományosan valóban elfogadható, értékelhető tudományos tényeket generáló tanulmány.
2. Terepvizsgálat, ahol a járvány kitörése után egyszerűen számolják a betegek és a halálozások számát, de itt már sok a hipotetikus elem, mert azt senki nem tudja, hogy a betegek vajon mind influenzások-e, valamint Magyarországon nem vizsgálják, hogy hányan voltak oltva a megbetegedettek közül, tehát kiknél volt hatástalan a vakcináció.
3. Immunválasz vizsgálat, ez folyt most Magyarországon, ahol már csak azt rögzítik, hogy a beoltott egyének szervezete termelt-e ellenanyagot.
Ez utóbbi forma azonban kizárólag csak azt teszi lehetővé, hogy kijelenthessük, az oltóanyag képes immunválasz kiváltására, illetve a kísérleti személyek szervezete képes volt ellenanyag termelésére.
Amikor tudósaink és vezetőink beleharsogják a köztudatba, hogy az új magyar csúcsvakcina hatékony, akkor szándékosan elhallgatják azt a tényt, hogy kizárólag a legutolsó típusú vizsgálat szempontjai alapján értékelt hatékonyságról beszélnek.
Ez nem más, mint a laikus közvélemény tudatos, és szándékos megtévesztése, ugyanis ez semmit nem jelent azzal kapcsolatban, hogy a beoltott személyek meg fognak-e betegedni az élő vad vírussal történő találkozáskor, vagy sem. Azt sugallja, hogy az oltás biztos védelem, pedig ez hazugság.
Erre vonatkozóan csak az 1-es típusú tanulmány adhatna választ, ami szerintem egy ekkora hisztériakeltéssel bevezetett világjárvány forgatókönyv esetén indokolt volna.
Kész az oltóanyag, meg is lehetne csinálni a vizsgálatokat. Akár egy-két hét alatt.
Nem tudok arról, hogy bármely vakcina gyártó cég eddig elvégzett volna ilyen kísérletet a mostani H1N1 kísérletek kapcsán, de az biztos, hogy Magyarországon nem volt.
Semmi nem sürget, mert a már 22 hete tartó járvány alatt a fél hazai lakosság tudtán kívül áteshetett a betegségen, ami nagyon enyhe, a halálozás jóval alacsonyabb, mint a szezonális influenzáé.
Ez utóbbi tény okozza a legtöbb gondot, ugyanis durva orvosi hiba olyan személyt oltani (pláne esetleg szennyezett) tojás alapú vakcinával, aki már védett a betegség ellen.
Ezt a kérdést a szakemberek is agyonhallgatják, kivéve a hivatalos szerveket, akik szerint csak oltsunk be nyugodtan mindenkit. Akár beteg volt, akár nem.
Ez olyan fokú szakmai nemtörődömség, ami már a büntetőjog határait súrolja, és az alapvető orvosi szakmai szabályt, a „legelőször is ne árts” durva megsértése, és erre ösztönzi a hazai orvosokat is a vezető járványügyi szakember.
én a magam részéről úgy gondolom, van bőven idő egy ilyen 1. szintű tanulmány lefolytatására. Nagyban fokozhatná az orvosok oltási hajlandóságát, ami most nem mondható különösebben magasnak sem itthon, sem külföldön. úgyhogy e nélkül oltson az, aki hazudozik.:-)
Sz.G: Miben különbözik ez az új influenza és mennyiben más az új oltóanyag? Mindenfélét hallani, hogy valami adalékanyagot is tartalmaz és ez valami extra veszélyt jelent az eddig sem mellékhatásmentes oltásokkal szemben?
Dr. K.Gy.: Az új vírus rendkívül változékony, gyorsan mutálódik, és nagyon színes klinikai lefolyású eseteket láttunk, ritkán súlyos szövődményekkel, vagy máskor egyszerű nátha szintű két napos kórral. Halálozása eddig alacsonyabb a szezonális influenzáénál, de pl. Magyarországon olyan kevés, konkrét tenyésztésen alapuló diagnózis van (200 körüli), hogy nem is tudjuk, a járvány 23 hete alatt vajon csak 200, vagy már fél millió ember esett-e át a betegségen.
Az oltóanyagot tojásokban szaporítják. A tojás, az tojás, és abban minden van, ami képes benne szaporodni. Amiről itthon a higanyon túl egyáltalán nem hallani, az az avian leukemia virus, illetve olyan retrovírus töredékek, amiket képtelenség a vakcinából eltávolítani. Az USA tudósai végeztek ezzel kapcsolatosan utóvizsgálatokat az MMR oltás kapcsán, és annyira jutottak, hogy az oltottakban -egyelőre- nincs következménye ezek beadásának. De nem tudjuk, mi lesz 10 év múlva ezekből.
A védettségre vonatkozó kutatási adatok hiánya lehetetlenné teszi az előnyök mérlegelését. önmagában az a tény, hogy az önkéntesen oltottak túlélték az oltást, vagy az, hogy az ellenanyag szintjük megemelkedett, nem bizonyíték a vad vírussal szembeni védettségre. Ilyen vizsgálat tudomásom szerint soha nem is történt Magyarországon.
A most forgalomba hozott oltóanyag előirata szerint még állatkísérlet szintjén sem történt kísérleti vizsgálat, vagyis annak vizsgálata, hogy az oltott és oltatlan állatok között van-e különbség mesterségesen előidézett fertőzés esetén a betegség lefolyásában, vagy a halálozásban.
Sz.G: Úgy hírlik, először a terhes anyákat és a kisgyereket tervezik beoltani. Az ember azt gondolná, ők a legveszélyeztetettebbek az oltási mellékhatások szempontjából, hiszen a fejlődő magzati agy és a gyermekagy nem jelent még nagyobb kockázatot egy esetleges idegi károsodással szemben? Te hogy látod ezt?
Dr. K.Gy.: Ismereteim szerint nincs, vagy alig van épeszű magyar orvos, aki ezeket a személyeket oltaná. Itt a választható antivirális szereket illik preferálni.
Szintén az USA-ban készen van egy aerosol formában bejutatható készítmény, ami annyiban jobb az oltásnál, hogy a természetes behatolási kapun át jut be, és így pontosan azokat az immunszűrőket aktiválja, mint a vad vírus. Az így létrehozott immunitás jóval erősebb. A vér/agy gát 10 éves korig nem szűr tökéletesen, minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé védett a közvetlenül a keringésbe juttatott anyagokkal szemben a központi idegrendszer.
Nem tudjuk, milyen kárt okozunk, és ennek ellenére oltunk.
Sz.G: A British Medical Journal hasábjain nem rég közölt felmérések szerint a világ más országaiban is az egészségügyi dolgozók és orvosok jó része nem hajlandó beoltatni magát. Jól gondoljuk, hogy egy orvos még inkább felismeri a rejtet kockázatokat, mint egy halandó ember?
Dr. K.Gy.: Igen. Ennek oka pedig egyszerűen az, hogy az oltási reklámdömping bagatellizálja a súlyos veszélyeket, amikről sokszor csak egy-egy tudományos közlemény számol be, ezeket itthon valószínűleg kevesen olvassák el angol eredetiben, de túlhangsúlyozza a (bizonyítatlan) előnyöket.
Sz.G: Azt olvasni, hogy az új influenzának még alacsonyabb a halálozási aránya, mint a szokásos szezonálisnak. Szerinted miféle érdekek fűződnek hát ehhez az egész kampányhoz?
Dr. K.Gy.: A Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás által megkívánt bizonyítékok szinte teljes hiányában csak az a feltételezés marad, hogy üzleti érdekekről lehet szó.
Magyarországon a kormányzat egyetlen céget gyakorlatilag monopol helyzetbe hozott a piacon, kizárva a versenyt azzal, hogy ezen egyetlen cég termékét osztogatja ingyen a lakosságnak, ahelyett, hogy pl. egy fix összeggel támogatná valamennyit, és az emberekre, orvosokra bízná annak eldöntését, hogy a palettáról oltást, vagy esetleg antivirális szereket választhassunk.
Sz.G: Azt olvastam, hogy az oltással szemben valamiféle ellenállást szervezel. Pontosan miről van szó, mik a céljaitok?
Dr. K.Gy.: Nem ellenállás ez, hanem rendrakás. A védőoltások jogi szabályozása olyan mértékben inkoherens, sok esetben nyíltan alkotmányellenes, hogy ennek megszüntetése, rendezése érdekében fogadtunk 170-en jogi képviseletet, és készíttetünk velük polgári jogi szerződéseket, lévén szolgáltatók vagyunk, tehát a piacon dolgozunk, ugyanakkor a kormányzat az ingyenmunka kikényszerítésére törekszik velünk szemben. Ezt óhajtjuk tisztességes mederbe terelni.
Nézzük mit mond az 1997. évi 154. Tv. (EüTv) erről:
129. § (1) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati módszerek (119. § (3) bekezdés b) pontja) közül szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
(2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy
a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint
b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
és:
119. § (3) Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy …
b) az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények;
…
ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze. ám ezeket a szabályokat információ hiányában nem lehet betartani. Egy tisztességes oltás felkészítéssel, a jelenleg érvényes nyilatkozat aláírásával, tájékoztatással, megfigyeléssel legalább fél óra. Mikor lesz erre idő 3,5 millió páciens esetén?
Sz.G: Mit gondolsz a közegészségügy és az orvosok felelősségéről? Hogy számol el egy orvos a lelkiismeretével, ha az általa beadott oltás mondjuk egy terhes anyánál vetéléshez vagy magzati károsodáshoz vezet?
Dr. K.Gy.: A felelősség jogszabályba foglalt módon az oltóorvos felelőssége, épen ezért az oltási kockázat becslése, az olthatóság eldöntése is csak az övé lehet. Sem miniszter, sem ÁNTSZ nem szólhat ebbe bele. Viszont átveheti a feladattal együtt a felelősséget is. Akkor nem mi oltunk ezekkel az ismeretlen kocsonyákkal, hanem ők. Nem véletlen, hogy ezért a teljesen ismeretlen új vakcináért sem vállal az állam semmiféle kártérítési felelősséget. Az egyik jogi kérdés, amit az ügyvédi irodával tisztázni fogunk és szerződésbe foglalunk, az éppen a felelősség kérdése, hiszen az oltást nem én ajánlom, hanem az ÁNTSZ, de a beteg kéri, mert ez nem kötelező oltás. Ezért a felelősségnek kettejük között kellene megoszlani. Én csak egy oltópisztoly vagyok. Ma már a szakdolgozó is beadhatja jogszerűen az oltást, hiszen az nem ördöngösség, a cukorbetegek naponta 4x szúrják magukat. Csakhogy ők tudják, hogy mivel. Nekünk fogalmunk sincs a FLUVAL hatásairól
Sz.G: Mi a látleleted a magyar orvosok gondolkodásáról. Én azt látom, kevés olyan józanul gondolkodó és bátor kiállású orvos van, aki mer szembemenni a megkövesedett, gyógyszeripari érdekek által támogatott téves elméletekkel, amikbe emberek halnak bele nap mint nap. Meglepett pl. amikor a koleszterin ügyben mellém álltál. Ebből számomra az jött le, hogy Te sok orvostudományi elméletről mást gondolsz, mint ami akár a mai tankönyvekben is szerepel.
Dr. K.Gy.: Einstein egyszer azt mondta magáról, hogy ő nem különösebben tehetséges, csak nagyon kíváncsi. A magyar orvosok zöme induláskor nagyon tehetséges, de egy szalagon dolgozó rabszolgaként 20 év múlva már fásult, érdektelen, kiégett. Csak arra kíváncsi, mikor ér véget a munkaidő, az ügyelet. Alig van orvos barátom, és sok orvos kollégám kifejezetten hülyének tart.:-) Erre büszke vagyok. A betegeim szeretnek. És elmondják, hogy azért, mert nem olyan vagyok, mint a többiek. Nekem ez elég. Ők a fontosabbak.
Szendi Gábor
2009.szeptember 30.
Folyamatosan frissített összefoglaló a H1N1-ről
Miért nem kérek az újinfluenza elleni védőoltásból?
1.Mert a számok nem hazudnak.
A WHO statisztikái szerint a szezonális influenzában évente 250.000-500.000 (!) ember hal meg világszerte. A 2009 áprilisa óta nyilván tartott (sertés- vagy más néven) új típusú influenza-járvány halálos áldozatainak száma a világon eddig még nem érte el az 6.000-t. Ez a szám jövő áprilisra talán megduplázódik, esetleg megtízszereződik? - Még akkor sem jár a szezonális influenza nyomában sem… Magyarországon eddig kevesebb mint 300 esetben állapítottak meg újinfluenza-fertőzést és 4 fő haláláért tették közvetve felelőssé a h1n1-vírust. Szerintem “meg sem érdemli” a világjárvány (pandémia) elnevezést.
2.Nem tudni, meddig nyújt védettséget!
A szakembereknek szóló tájékoztatóból vett szó szerinti idézet: “Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a Fluval P oltás után kialakult ellenanyagszint mennyi ideig marad fenn.”
3.Számos magyar infektológus és háziorvos sem bízik a (hazai) oltóanyagban.
Bár próbálják elhallgattatni a kétkedő szakembereket, mégis egyre több ellenérv merül fel. Dr. Szalka András infektológus főorvos (Magyar Infektológiai Szakmai Kollégium) szerint az újinfluenza elleni védőoltás nem alkalmas az állapotos nők és a kisgyermekek oltására. Javasolja, hogy a vakcinát engedélyeztessék az EU törzskönyvezési hatóságával (EMEA) is. Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekorvos állásfoglalása ITT olvasható. Az EU-ban és az USA-ban is egyre több orvosi egyesület ad hangot kételyeinek.
4.Vitatott ellenőrző vizsgálatok
A Szt. László Kórház védőoltási tanácsadója, Dr. Kulcsár Andrea infektológus felhívta a figyelmet, hogy minimum 50 fő részvételével nevezhető egy vizsgálat szűkkörűnek, így az a 10 fős vizsgálat, ami a 3 év alatti gyermekek olthatóságát volt hivatott ellenőrizni, nem lehet mérvadó. A 3-18 éves korosztályból 52 gyerek kapott próbaoltást.
A 3 év alatti gyermekeknél a teljes vírusvakcina (FluvalP) kevésbé hatékony mint a split/hasított vírusvakcina. Zimonyi Ferenc az Omninvest ügyvezető igazgatója szerint pedig nem terveznek hatékonysági (beválási) vizsgálatot ennél a korosztálynál…
5.Ártalmas összetevők
A FluvalP vakcina (gyártó: Omninvest) a betegtájékoztató szerint higanyvegyületet, alumíniumos összetevőket és formaldehidet is tartalmaz. Ezektől az ártalmas szennyező anyagoktól csak nehezen vagy egyáltalán nem tud megszabadulni a szervezet, ezért különböző szervekben felhalmozódva későbbi fertőzések és súlyos megbetegedések kialakulását alapozzák meg.
6.Gyermekkísérlet?!
Az újinfluenza előtt 3 év alatti gyermekeket nem oltottak teljes sejtes vakcinával Magyarországon (se), és nem is végeztek ilyenjellegű kísérleteket. Eddig a szezonális influenza elleni oltások esetében is split vírusvakcinát rendeltek külföldről.
7.“Egy oltás, nem oltás?!”
Érdekes módon, minél többen bizonytalanodnak el az oltás szükségességét illetően, annál tovább bővül a javallottan oltandók köre; időközben pedig kiderült, hogy az egyszeri oltás nem mindenkinek nyújt kellő védettséget. Várandósok már az első triszemeszterben is olthatók mind a szezonális, mind az újinfluenza elleni vakcinával - Czeizel Endre szerint. A várandosók környezetében élőknek is “illik” beoltatni magukat. A nyugdíjasoknak a szezonális influenza elleni oltás mellett kétszeri újinfluenza elleni oltást javasolnak - holott a 60 év felettieknél WHO statisztikák szerint eddig jóval ritkábban fordult elő h1n1-vírusfertőzés mint a fiatalabbaknál! Kiderült, hogy a 10 év alatti gyerekeket is kétszer kell oltani. (Olyan ez mintha az oltás ellenzői miatt kiesett profitot, az oltás hívein akarnák behozni…)
8.Vannak alternatív módszerek is.
A bioelektronikai (zapperes) vírusirtáson kívül számos erős növényi hatóanyag is létezik, amelyek mind a megelőzésben, mind a gyógyításban hatékonyan helyettesíthetik ill. kiegészíthetik a veszélyes mellékhatásokkal rendelkező gyógyszerkészítményeket. Az oltásban saját elhatározásukból vagy valamely egészségügyi kockázat miatt nem részesülők számára antivirális szerek is rendelkezésre állnak. Ezekről persze nem sokat hallani a nagy vakcina-kampány közepette.
www.immuninfo.hu/betegsegek/h1n1-oltas
Folyamatosan frissített összefoglaló a H1N1-ről
http://holahatar.uw.hu/viewpage.php?page_id=3
+kicsi.jpg)
Bejegyzések
